2010. április 24., szombat

Gran Torino

Gran Torino
Egy szívmelengető film, visszafogottan erőszakos és mókás.
Clint Eastwood lenyűgözően tud érzelmeket közvetíteni és megszorongatni a néző lelkivilágát. Olyan hatást gyakorol, hatásvadász érzet nélkül, amire mások aligha képesek.
A Gran Torinóban azt találtam roppant egyedinek és élvezetesnek, hogy roppant könnyedséggel mutatott be súlyos emberi történeteket.
Clint Eastwood karaktere egy házsártos öregember, háborús emlékeket őrizget, jobban ismeri a halált, mint az életet és olyan imádni való... Tényleg az, imádnivaló ez a ridegség, mert tudjuk, hogy melegszívet takar. És mintha csak én ismerném azt az oldalát, amit mindenki keres a másikban...
Rám hatott.
És az az autó... Te drága gran torino...

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia!Nekem is tetszett a film. Az időseket inkább nevetségesnek ábrázolják, holott ők azok akik a jelent felépítették. Igenis vannak tisztességes erős idősek, akik példaképek hősök a hétköznapokban is. Köszönjük ezt a filmet C.E.-nak.Ja és ugyanez vonatkozik a kocsira is. Ő is öreg, de szép és jó.